A kókuszzsír vagy kókuszolaj manapság nagyon elterjedt az egészséges életmódot támogatók körében. Nem csoda, hisz a hidrogénezett, transzzsírokkal teli sütőolaj helyett egészséges alternatívát jelent sütéshez, főzéshez egyaránt.
A kókuszzsírt közepes szénláncú zsírsavak alkotják, ez teszi lehetővé, hogy hő hatására ne roncsolódjon a szerkezet. A hevítés során nem jönnek létre benne transzzsírsavak, így a hőkezeléssel készült ételekhez a legalkalmasabb a kókuszolaj. De nem csak ebben merül ki a kókuszolaj egészségmegőrző hatása.
A kókuszzsír – szobahőmérsékleten még szilárd, ezért nevezhetjük zsírnak is – nem terheli meg az emésztést, mivel kedvező zsírsavszerkezete miatt tökéletesen felszívódik. Triglicerid formában, vagyis változás nélkül képes felszívódni, nem alakul nagy méretű kilomikronná. A kilomikron a legnagyobb lipoprotein fajta. A lipoproteinek – mint a HDL és LDL is, melyek főleg koleszterint és koleszterin-észtereket tartalmaznak – zsírt, koleszterint és egyéb zsírban oldódó tápanyagokat, például vitaminokat szállítanak a vérben a májhoz vagy egyéb szervekhez. A közepesen hosszú szénláncú zsírsavakat tartalmazó zsírok, olajok, mint amilyen a kókuszzsír is, közvetlenül jutnak át a bélnyálkahártya sejtjein. Emiatt a felszívódási metódus miatt nem kell epesav az emésztésükhöz, azok is könnyen emésztik, akiknek a hasnyálmirigye nem termel elegendő lipázt (emésztőenzimet).
A kókuszzsír gomba-, baktérium- és vírusölő tulajdonságokkal is rendelkezik. E célból napi 1-2 evőkanál szűz, tehát nem hidrogénezett kókuszzsírt ajánlott fogyasztani. Találkozhatunk az úgynevezett szűrt, szagtalanított változattal is, ám a szagtalanítás (dezodorálás) nem durva kémiai kezelést jelent, ellentétben a hidrogénezéssel. Előnye az, hogy nem érződik az intenzív kókusz íz, emiatt bármilyen étel készítéséhez használhatjuk. Terápiás célra a teljesen kezeletlen, szűz kókuszzsírt válasszuk, a hidrogénezett változatot pedig – még ha olcsóbb is – semmiképp se vegyük meg
Az antibakteriális és gombaölő hatást a kókuszzsír a laurinsav jelenlétének köszönheti. Ez egy közepes láncú triglicerid, mely majdnem a felét teszi ki a zsírnak. Az anyatejben is megtalálható, és a baba erős immunrendszerének kialakításáért felelős. Influenza és herpesz ellen is nagyon hatásos a kókuszzsírban található laurinsav, ellenben a bélflóra jótékony baktériumait nem bántja. Lábgomba és Candida-gomba túlszaporodás esetén is ajánlott. A kókuszzsír laurinsav mellett kis mennyiségben tartalmaz kaprilsavat, ami szintén gombaölő tulajdonsággal bír. Kutatások folynak a laurinsav hepatitis-C és HIV vírussal szembeni hatékonyságáról is. Állítólag a laurinsav intenzív vírusellenes tulajdonságai még erre az ellenálló vírusra is képesek hatni. Mindenesetre abban több orvos is egyetért, hogy hatékonyabb lehet a használata a mellékhatásokat kiváltó gyógyszerekkel szemben.
A máj- és epeproblémák esetén, illetve gyomor- és bélpanaszok kezelésére is alkalmas a kókuszzsír. Mivel fokozza az inzulintermelést, így a cukorbetegekre is jó hatással van, de a megelőzésben is fontos a szerepe. A pajzsmirigy alulműködésének tüneteit is orvosolja.
A kókuszzsírt bátran használhatjuk a bőr ápolására is általános hidratáló tulajdonsága és sebgyógyító, sejtregeneráló hatása miatt egyaránt. A pikkelysömör és az ekcéma kezelésére is alkalmas.
forrás: gyogyszernelkul.com
